vidám napszínű
illatok ugráltak
arcaid körül
lassan
belémfacsartad nyelved
minden nedvét
kezed a sebváltón
sírj sírj utálom
a múlandóságod
im - pulzálok
kiokádott
lángjainkban állok
sárba taposom
sötétségemet
loholok
mindent lefegyverezve
két kézzel markolva
eresztve tépd meg
forróságomat
robbants ki magadból
minden vért és havat
hajnalig fürösztve
anyám megint véres
engem szül vagy
nekem csöpög
méhem
tengert rekesztve
0 szösszenet:
Post a Comment