majd meztelenségembe öltözöm
kendőm kitárt testemre kötözöm
és megkérdezem- te tudod e
milyen késként forogni a semmiben
mindegy honnan csak
várni a megváltást
magadba dermedve és hinni
ez már az örökélet
aztán félni hogy az anyag
bekebelez és feléget
kifordít - befordít míg
ki nem lógsz a mindenségbőlvégleg -
ülök feszülök
megint feszülök
szülök
0 szösszenet:
Post a Comment