itt a szavak már mást jelentenek.agyunk velőig kitárva.egymásbaforduló gyermekemlékezet.nyújtózkodom.lehelletem most a világ.nézd a fát.nézd.hullik az ágról.hullik a szád.felizzik most körmagunkban minden apró vulkán.bejárunk tájakat.szöszökből és kis neszekből húzunk fel házakat.játsszuk hogy a kezem nem a kezem - vállam nem a vállam - hallgatom sejtcsobogásodat -lüktetésedet és vonaglásodat - addig játszunk így míg el nem feledkezünk csak létezünk - már nem vagy - én sem vagyok - sejtről sejtre robbanunk egymásba - egy másba - keressünk egy ágyat s csókra - csakra csobbanjunk magunkra - csak ma.anélkül hogy azt mondanád - Te -senkinek nem mondhatnád magad.és még sosem találkoztál volna magaddal - ha nem ismernéd az alázatot.minden lüktetésed erők találkozásából fakad.s minden szavad majd visszacsap.hidegmeleg véredben rögök épülnek rád és falak.s lehet ott fogsz fázni ahol legeslegforróbban süt rád a nap.
0 szösszenet:
Post a Comment