lassan vége lesz kis kicsi villanykörtém
még itt ülök - még ebben a kávézóban
kitett mellel szülök megtermékenyített szemhéjaink
magunk fölé csukom soha meg nem unom
csak ezt a lüketést falom
és hogy történünk akkor is ha nem - se semmi
már csak egy utolsó kávé aztán gyere velem
nem vagyunk se éhesek se szomjasak
te vagy az éhség és én a szomj
a pornográf az úgy szeretni hogy megtörténhet bármi
az ég felé pólódat felfejtem és húsod alá csúsztatom a mellem
reggel egy cseppünk még a macskakövön keveredik a hajnal illatával
0 szösszenet:
Post a Comment