szeretném azt hinni hogy
az egész titok és misztérium hogy
addig kergetem a pillangót
amíg el nem kapom
nincs időm és nincs terem
semmibe kell a kozmoszt besűrítenem
szeretném azt hinni hogy
bőröm alatt érzem
majd ahogy sejtcsomóim
egymásba robbannak
dúsulnak-bomlanak és
felrepítenek
ott majd kozmikussá tágult
magányomban imitálom
újra meg újra az
összefüggéstelenül irracionális
E G É SZ E T
te
tudod milyen
késként forogni a semmiben
mindegy honnan csak
várni a megváltást
aztán félni hogy az
anyag bekebelez és
feléget
kifordít-befordít
míg ki nem lógsz
a mindenségből végleg
0 szösszenet:
Post a Comment