olyan jó volt akkor ott veled abban a pillanatban egymásba csavarodva lassan lélekfacsarodva nézni azt a valamit a semmiből amit építettünk hirtelen vadul összehajtogatni enyémtied gondolatainkat aztán megfürdeni egymásban fényesen és
számolni visszaszámolni napokat heteket féligmajszolt almákat a konyhaasztalon hajszálakat reggel fürdőszobából kikecmeregve közös kádból habos homlokkal itthagytad a forgalmid.
- 2006/01/18
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment