nem érdekel már az erölködés vagy a gyilkos kétely telepakolom egyik ladikom annyi nappal hogy mikor ütközök a szembeni parttal apró darabokra hullik félkész mozaikom és marad csak fényes agyrobbanás sejtem - vegyület nem rajzolok szájat szemet füleket marad csak a FÉNY
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment