Bittermoon - ecstasy of existence

elnyújtózva az éjjeli lámpa fénye
vigasztaló meleget szitál
fehér függönyök keretezik
az ablakon bemosolygó végtelent
végigremeg rajtam a felismerés
ha vakon is megyek az ösvény
hozzád már ki lett jelölve


szemben a vöröses tűzfalakra festve
mintha láthatatlan nyomok
hozzád utat keresve
utat találva
szuszogásod helyett valami dorombolás
egész közel hozzám
a szememre nehezülő vásznon
követem tovább képzeletben
hogy kényelmesen elnyújtózik
a háztetőn a macskaszemű hold

egyszer megérted miért mondtam neked akkor
hogy ez nem csak álom volt