Bittermoon - ecstasy of existence

átestem a halálon. heverd ki,
fájdalomból és nagyságból van szőve,
csomagolom és nagy körökre indítom el én,
az illúziónak lényegében két formája
van: a remény és az emlékezet
illúziója, mintha volna éppen most valami
sürgősebb vagy komolyabb dolga

amiben mindig elkönyvelünk egyet, többes szám első személyben,
mert abban mindenki ott van, és ha mégsem,
akkor felolvasunk néhány olyan mondatot, amiben készen
van már az, hogy hogyan csináljunk olyan kis egészet,
amiben el lehet lakni, nem sietni, sokáig maradni
szalvétányi helyen, rendel egy kanyar mikroklíma,
a szívünkön az ablakok most jól ki vannak nyitva
úgy hogy minden egyéb úgy marad kívül,
hogy még a kerületét sem piszkálja meg most semmi,
és ha már minden megvolt, akkor majd
elölről újra kezdi.