újra feltett lemez mixeld érzékeimet és szállj velem copfodba kapaszkodva
magunkat átfedem szívverésed kergetem vékony réseken kezem nem kezem arcom nem
arcom ritmusod körbe vesz mindent lerombolva épít bennem falat újra napokig csak
ülök némán lábaid között hallgatom rétszínű sejtcsobogásodat
- 2006/02/05
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment