Bittermoon - ecstasy of existence

megint abszurd megint
a perverz klaviatúra
ahogy ujjaim a tüzem
újra
meg újra
ha majd olvasgatod
neked is az egered

szeretném fogni a
lelkedet
meleg gőzben megforgatni lassan
aztán kivinni a napra

már nem a szerelembe vagyunk szerelmesek
megesszük egymást
és
ezt élvezzük is
kicseréled szivem és agyam
nedves hóban áztatod a hajam
boldog fájdalmamon csak pár szánkó nevet

te kísérsz az éjszakában
láncok nélkül megyek
elégek ha égek
elég elég
túl sok a hajnal
ne nézz rám napszínű gyilkoló szavakkal

csak feküdj mellém és bámuld
hogy lesz semmivé ruhám
ruhám alatt hitem
hogy nem leszek sohasem
pőre fegyvertelen