vér dobol ahogy tenyerére vesz vérrel bőrrel és napfénnyel beszél röptet a mindennél hatalmasabb nevezhetetlen ami most öröm máskor fájdalom fénnyé robbanó éj
élj élj örülj dobogja játsszuk hogy a kezem nem a kezem vállam nem a vállam hallgatom sejtcsobogásodat lüktetésedet és vonaglásodat addig játszunk így míg el nem feledkezünk csak létezünk már nem vagy én sem vagyok sejtről sejtre robbanunk egymásba egy másba keressünk egy ágyat s csókra - csakra csobbanjunk magunkra csak ma
élj élj örülj dobogja játsszuk hogy a kezem nem a kezem vállam nem a vállam hallgatom sejtcsobogásodat lüktetésedet és vonaglásodat addig játszunk így míg el nem feledkezünk csak létezünk már nem vagy én sem vagyok sejtről sejtre robbanunk egymásba egy másba keressünk egy ágyat s csókra - csakra csobbanjunk magunkra csak ma
0 szösszenet:
Post a Comment