duáljátszunk vérvajúdunk
ki - be mozgatjuk
egymásból a végtelenséget
s úgy nézünk magunkra mint
mikor folyó nézi a
kéklő anyaméhet
félébrenlét félálomban
kapkodva féltve mint
macska az alomban
csak félig nyitott szemmel
prüszköllek karmollak most
játsszunk mást - kérlek
nappalgyilkolósat
esődobogós
pupillatágító sarkantyúsat
s harcot vermeken
meg tornyokon
keresztül szaladva
pedig itt a labda
- 2006/05/19
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment