Nem kellenek szavak ahhoz, hogy sikoltson. Nem kell száj ahhoz, hogy beszéljen. Aki fél, elvárja, hogy üldözzék.Túl nehéz megváltozni. Az értelem nélküli test látványa most is arra késztet, hogy értelmet adjak a létezésnek. A Hang megszabadít, azt mondja, álljak fel a porból, keressek magamnak én is célt, értelmet, hitet. Nem tudom, mi ad célt, értelmet, hitet.
Minden jót. - mondja a Hang. Szeretném hinni.Megnézem a batyut, tele van széppel és jóval. A Hang integet, azt suttogja, találkozunk még. Ahogy a szél fodrozza a füvet, olyan, mint a tenger hulláma. Emlékszem a tengerre, emlékszem arra, aki nézi.
Ma kinyitottam a Kaput, az őserő úgy áradt ki rajta, akár a fájdalom. A gyermek megszületett. A gyermekek mindig megszületnek, a kívánságok valóra válnak, az elme testté merevedik, hogy mozgást teremtsen. Nem kellenek szavak ahhoz, hogy sikoltsak.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment