Bittermoon - ecstasy of existence

ha először a pokolnak kell eljönnie, kérem, jöjjön minnél hamarabb -
hogy aztán még tengernyi időnk lehessen

megsúgom hogy
szent ritmus
a csípőd és
a vállad
és még
kislábujjad is
a számszerűtlenség
körvonalán táncol
ugra - bugra
sípcsontjaid a
lét felé
lüktetnek
kozmoszkörbe
szaggatnak a
szeretkezéseid

tudod milyen a testek egyenletes lüktetése lassú hullámzás mély és sötét alagutak amik szétfeszítenek és egyberántanak tudod milyen elveszni öledben és csak akkor jönni elő mikor kétszeresen létezünk és mindenséggé robbantottuk egymást

Elsimogathatatlan simogatásaimmal egy kismacskához hajoltam, és te nézted, a kenyeret - pedig éhes voltál - odaadtam a vadkacsáknak, s mikor végre méltóztatták elfogadni, te jobban örültél, mint én, suhantak fenségesen, sétáltunk tovább, kerestünk volna egy kis házat, ahol lakni lehet, nem tudtuk még, hogy már megtaláltuk

te szereted őt, ő szeret engem, én szeretlek téged, szeretlek benneteket, ne félj, hullámzó, édes vizeiben Isten cserélget minket.

csak csendben állunk és nem hisszük el még mindig nem hisszük hogy megtörténhet velünk a szerelem az a gyökértől szirmokig hatoló mindent felforgató születés és halál keveréke szív és értágító boldogságkapszula

még mindig nem hisszük hogy soha senkit

aranyból és ezüstből vagyunk
egymás szemeiben ágyazunk reggel
délben és este

és nincs az az ember vagy fogalom ami
egymástól minket kedves elvehetne

szeretsz valakit, harcolj érte. és fejezd ki a kurva érzelmeket. érted? utoljára "v" alakban felmetszették a mellkasomat, és kikanalazták a bensőségeimet. meghintettek tabascoval, ami kegyetlenül csípett, rándult a fejem, és tiltakoztam, mire egy ruhacsipesszel bezárták a számat. amikor kiürültem, ezek a rohadtak pedig jóllaktak, összevarrtak. azért eldugtak bennem egy zacskóban üzeneteket, emlék- és értéktárgyakat. így ha megtapogatnál most, kivehető lenne egy antikolt gyertyatartó, egy szakítólevél, homokóra, miegymás. ha rajtam feküdnél, ami jelen körülmények között lehetetlen, akkor nyomnának ezek a holmik. tudod mit, intéztem egy telefont most munka ügyben, ezért megérdemlek süteményeket. lelki oka van a krémesnek. meg naptári. vasárnapcukrászdázós. bánom is én, hogy nem a jaguárodba, de tuszkolj be,és vigyél, kakaókat is akarok, nem szeretnék, akarok. segíts felhúzni a pulcsim zippzárját, csak kérlek nehogy becsípd az állam. nincs pénzem. én mást tudok prezentálni, a kis koszos pedig gondolázik.így tudnál szeretni? így tudnál szeretni.


a tiszta életet élő személy megőrzi a belé helyezett élet- és szeretetenergiákat. ez a teljesség biztosítja a személy egységét, ellenáll minden olyan magatartásnak, amely sérti azt. nem tűri el sem a kétszínűséget, sem a hamis nyelvet. ebből következik, hogy ő nem él tiszta életet. mikor mélységeibe tekintett, és rádöbbent erre, még nagyobb káosz uralta. úgy döntött, nekivág hát az éjszakai városnak. két utcányira pianínószót hallott, a szomorú vasárnap zenéjét. elérzékenyült. a fülei leestek, a korom sötétben négykézlábra ereszkedve tapogatott utánuk.alkoholmámorosan közeledett egy tinédzser locsolókocsi. a füleket, amik az úttestre gurultak, kilapította.de hát szégyenletes így mutatkozni.erre a férfi egy hajléktalan narkós prostituált fejéről elcsente annak mambo sapkáját, egészen magára húzta. a lány előszőr elmondta mindennek,- a szájáról olvasott-, majd meghívatta magát egy pohár kékoportóra. utána feküdtek, ketten, ki tudja hol, de igen hideg volt, ömlött róluk a víz. a lány kitépte a férfi szívét a nyelvén át,vagyis együtt a kettőt, így az süket -némává vált.megvárták a reggelt, ettek a sarkon cukros brióst, mascarpone-t ribiszkével, s vagy egy kilónyi szőlőt.

drop me a line - if You are here