zárszó


nagyon jól emlékszem rá, hogyan hagytam abba a festést.egyik
este, miután már nyolc órát töltöttem műteremben, egyszer csak, mintha a hosszú,
meddő erőfeszítés után hirtelen, igazi ihletem támadna, elnyomtam az utolsó
cigarettát a csikkekkel teli hamutartóban, macskaszerű mozdulattal felugrottam a
karosszékből, fölkaptam éles késemet, amellyel néha a festéket szoktam
lekaparni, és többször beledöftem a vászonba, amelyen dolgoztam, addig nem
nyugodtam, míg darabokra nem hasogattam.a vászon szétdarabolása azt jelentette,
hogy véget vetettem egy hosszú párbeszédnek, amelyet ki tudja milyen régóta
folytattam magammal.azt jelentette, hogy végre szilárd talajon megvetettem a
lábamat.
előtte még elmentem hozzád - az orgazmus alatt testem
többször megrázkódott, mint kisebbfajta epileptikus görcsben.de közvetlenül
azután, hogy kijöttél a testemből egy pillanatra rád mosolyogtam.

0 szösszenet: