vörösarany fények szelik szemem előtt a világot.ősi hajnalok.hajnalban ébredők.
zöld indák, homokszínű kavicsok.a nap kinyújtja karjait és megragad köldököm felett.zsákmánya lettem, csak nevet felettem - széles, vörös szája mint vérem arcomon csurog.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
0 szösszenet:
Post a Comment