vidám napszínű illatok ugráltak arcaid körül lassan belémfacsartad nyelved minden nedvét kezed a sebváltón sírj sírj utálom a múlandóságod im - pulzálok kiokádott lángjainkban állok sárba taposom sötétségemet loholok mindent lefegyverezve két kézzel markolva eresztve tépd meg forróságomat robbants ki magadból minden vért és havat hajnalig fürösztve anyám megint véres engem szül vagy nekem csöpög méhem tengert rekesztve
0 szösszenet:
Post a Comment