Címkék: , - 2008/09/20





beleszövődsz a vérembe a gondolataimba
az énekeimbe a mozdulatokba

újra és újra mikor belerobbantassz
a nagy büdös semmibe nélküled -
ahol mindig ott vagy mégis
és ahol minden ott van egy rohadt kicsi kis magban

Címkék: - 2008/09/17


még emlékszem az éjszakára.
az árnyékaink szétáradtak a falon.

éjjelente arra ébredek, hogy a lepedőből
kimarkolászom és magamra öntöm a husod.

beborít - belülről kifelé, kívülről egyre beljebb.
oda is ott középen, ott középen a köldököm felett,
a kiskályhámba.

dobogó szivem vadul veri a sorsom.

szeretem a husod.a lelke miatt.
azért, mert tetszik a belseje.
azt képzelem, hogy folyton engem néz.

mikor mellémfeküdtél, az óceánra gondoltam.
meg a téli napfényre.

akkor a kávéházban már annyira kalapált a szivem,
hogy kapkodnom kellett a levegőt is.
belémáradt a szembejövők sokasága.

az egész tökéletes.
öblösödik bennem a fény.
érzem, hogy eljutok valahogy a lényegig.
tízszer.százszor is.
és ezerszer.

éjszaka van, forróság a paplan alatt,
harminckilenc fokos láz.
égető érzés.
elvakarom, helye marad amíg élek.

Címkék: - 2008/09/05


lassú mély lüktetés
ahogy egymáshoz érnek a magok
ugyanarról ugyanoda szólnak a dalok
szólnak a körök
ugyanoda tartanak spirálok és melegek
tisztító tüzek és hidegek

csend a
legteljesebb néma nyugodt üvöltés ahogy emeled a kezed

minden porcikád az örökkévalóságért a legönazonosabb
hasító jelenért

minden szavad
mozdulatod
tested szinei egybeérnek

egy izzadtságcsepp
egybeérő holdak és napok
újragondolom magam -
szembemegyek veled
az utolsó pillanatban
sírások nevetések
táncok és minden dalok fakadnak át
arcodból arcomba

és megértem

Subscribe to: Posts (Atom)